A VÁLYOGHÁZAK ÉS A VÍZ

Minden épület esetében, de főleg a vályogházaknál kiemelkedően fontos a szerkezetek víz elleni védelme. A vályogházak leggyakoribb problémájaként a falak, a padlózat, a helyiségek vizesedése merül fel. Kellő odafigyeléssel, az építés, a használat, karbantartás során alkalmazott megoldásokkal a vizesedés legtöbbször megelőzhető, vagy az elviselhetőség határa alá csökkenthető, Igaz viszont az is, hogy nem megfelelő módszerek alkalmazásával, a használat során elkövetett hibákkal ez a jelenség a veszélyes állapotig is elmehet. Mert a vályogfal, a vályogház csak addig tartós, addig őrzi meg jó állagát, amíg víz, nedvesség hatására épületszerkezetei tönkre nem mennek, el nem használódnak. A víz által károsított szerkezeteket azután már igen nehéz - sőt legtöbb esetben lehetetlen - helyreállítani.

A jelen fejezetben igyekszem bemutatni a vályogházakra ható vizek keletkezésének, károkozásának és az ellenük való védekezésének ismereteit.

Mit minden építményt, épületet, a vályogházakat is ötféle nedvességhatás érheti:
- csapadékvíz
- az altalaj felől megjelenő víz
- használati vizek
- az emberi tartózkodás, a használat során keletkező pára
- üzemi vizek hatása

Ez utóbbi nedvességforrással a szakirodalom a vizes üzemek (pl. nagykonyhák, mosodák, gyártóüzemek, élelmiszerüzemek, garázsok) esetében tekinti veszélyforrásnak, ezért erről itt csak érintőlegesen beszélünk.

A nedvesség fizikai, kémiai, biológiai és statikai hatással lehet az épületre. Fizikai hatásra példa a falba kerülő nagyobb intenzitású vízmegjelenés (pl. egy eltört nyomóvezetékből, vagy fűtő kiáramló víz), mely a falazat anyagát magával sodorva megbontja a fal homogenitását. Kémiai jellegű károsításra példa a nem megfelelően elvezetett szennyvíz hatása a szerkezetre, vagy a - hazánkban sajnos eléggé gyakori - agresszív talajvíz hatása.
Kevéssé ismert, hogy a víz biológiai hatással is van a falakra: ne feledjük, hogy a földfal, vályogfal mindig tartalmaz szerves anyagot. A nedvesség hatására - főleg, ha mellette még rosszul is szellőzik a földfal - a szerves anyagok bomlásnak, korhadásnak indulnak. Ez vezet a jól ismert és gyakran előforduló dohos szaghoz az ilyen anyagból épült házakban.
Szintén kevéssé ismert, vagy számításba vett a vizek statikai hatása, pedig amikor ilyen esettel állunk szemben, és kiderül a statikai hatás, legtöbbször már késő, az épület esetleg helyrehozhatatlan - vagy nehezen korrigálható - károkat szenvedett. Ilyen hatás lehet a felszín alatt nagy tömegben megjelenő nagy mennyiségű víz (pl. rétegvíz, torlaszvíz) nyomása a falazatra, vagy a nagy mennyiségű téli csapadék nyomása a tetőzetre.

Csapadékvíz

Eső

A vályogház és a felszín alatti vizek

A felszín alatti vizek osztályozása, jellemzői

--- Talajnedvesség, talajpára

--- Talajvíz

---Rétegvizek

---Torlaszvíz

Védekezés a talaj felől támadó vizek ellen.

A vizek távoltartása az épülettől.

---Csapadékvíz

---Drénezéssel

---Angolaknák építése

Szigetelések

---Legfontosabb tudnivalók a szigetelés készítéséhez

---Vízszintes falszigetelés

---Függőleges falszigetelés

---Padlószigetelés

Utólagos falszigetelés

---Vegyianyagok beinjektálása

---Elektromos eljárások

---Falátvágás

---Falbontásos módszer

Szigetelési hibák

Az emberi tartózkodás, a használat során keletkező pára hatása a vályogházakra

Egy egyszerű vízkárlehárítási módszer


Ha valami részletesebben érdekel, esetleg segítségre van szükséged:

A>