|
Az elmúlt több mint két évtizedben
számos alkalommal kerestek meg olyan emberek, akik
vályogból, földből készült házak felújításával,
korszerűsítésével kívántak jobb körülményeket
teremteni maguknak s családjuknak.
Ennek során rendre szóba kerültek olyan, a felújításkor elvégzett vagy
elvégezni kívánt megoldások, melyek megvalósítása a vályogházak súlyos, sokszor visszafordíthatatlan károsodásához vezettek
és vezetnek. És ez áll a nem földből készült falazattal rendelkező épületekre is.
A probléma azért súlyos, mert az építést, felújítást végző vállalkozók
(legyenek azok tervezők, kivitelezők, tanácsadók) a
következmények átgondolása nélkül alkalmaznak olyan anyagokat, szerkezeteket, melyek egyrészt nem illeszkednek a régi épületekhez, másrészt jelentős többletkiadással
járnak a háztulajdonosok részére.
|
3. geotextília a padló alá - "mert behullik a homok"
Az előzőekhez hasonlóan az utóbbi években terjedt el az a téves és hibás nézet, hogy a hajópadló alatti kavicságyazatra geotextíliát kell teríteni, hogy a párnafákat közrefogó homok „ne hulljon be” a kavics közé.
|
|
HIBA
Gondoljuk csak végig a dolgot: akkor, ha a kavics vegyes szemnagyságú, azaz tartalmaz nagy szemcséket, tartalmaz kis szemcséket, a leterítésekor a kisebb részek kitöltik a nagyobb részek közötti hézagokat – tehát az a lehetőség, hogy a föléje kerülő homok „behullik” a kavicsszemek köz, eleve kizárt.
Ha nagyjából azonos szemnagyságú az ágyazati réteg (mert pl. osztályozott kavicsból készült, vagy valamilyen meghatározott szemnagyságú zúzott kőből, zúzalékból), a döngölés során – mert az nem kérdés, hogy le kell döngölni – a szemcsék közötti hézagok minimális nagyságrendűek.
A geotechnikában ismert a tömörségi fok fogalma, ami hétköznapi nyelven nagyjából úgy fordítható le, hogy a szám meghatározza, hogy egy köbméter halmozott anyagban mennyi a levegő, azaz az üres rész aránya (ez nem azonos a „hézagtényezővel”, az a szilárd kőzetekre vonatkozik). Számításokat végeztünk arra nézve, hogy egy 20-25 mm szemnagyságú ágyazati anyagban, ha rendesen van tömörítve, mennyi ennek az aránynak a nagysága. A 20-25 mm nagyságú ágyazatban a szemcsék egymáshoz ékelődésének és a tömörödésének a figyelembevételével ez négyzetméterenként 1,22 liter hézagot jelent. Azaz egy 25 négyzetméteres szobában 30,5 litert, vagyis három vödörnyi anyagot.
De…
És itt jön a lényeg. A szemcsés ágyazati anyag önmagában nem stabil. Éppen ezeknek a homokszemcséknek a feladata, hogy kiékeljék a nagyobb szemcséket – ahogyan a sóderben, az első bekezdésben említett vegyes szemnagyságú ágyazati anyagban. (lásd 1. rajzot – a rajzokon a szemcsék alakja és az egymástól való távolságuk a jobb szemléltetés érdekében eltúlzott, a valóságban egymáshoz sokkal közelebb vannak.
Ha az osztályozott kavics (zúzottkő, zúzalék) és a homok közé geotextíliát teszünk, a finom anyag nem tudja az ágyazati anyag hézagait kitölteni, és ez a kiékelés nem valósul meg. (lásd 2.). A 3. rajzon piros színnel jelöltem a kiékeletlen hézagokat.
De van egy másik probléma is. A geotextília finom szálas anyag. Jól ismert, hogy a talaj felől a padló irányába a talajpára, a kapilláris nedvesség felfelé áramlik. Ez az áramlás igen kis energiájú, a legkisebb akadály is megakasztja. És a geotextília hiába szálas anyag, míg a felszín alatt mozgó vizet átereszti, a gyenge talajpára megakad benne.
|
|
MEGOLDÁS
Nem szabad a padló alatti ágyazat és a homok közé geotextíliát tenni. Hajópadlók több száz éve készülnek, elődeink se használtak soha semmilyen hasonlót…
|
Ha írni akarsz, vagy valami jobban érdekel:
|