VÁLYOGHÁZAK

REFERENCIÁK

Ökoházak - bioházak tervezése


Tömésfalú nyaralóépület - Ráckeve

Régóta ismert tény, hogy ezeknek a természetes anyagból készült szerkezeteknek az alkalmazása megfelel a környezettudatos építészet szempontjainak: előállításuk, beépítésük során az energiafelhasználás töredéke a mesterséges építőanyagok gyártásához, alkalmazásához szükségesnek, épületfizikai adottságaik pedig kedvezően hatnak az emberi életkörülményekre. Nem árt azonban azt sem tudni, hogy a vályogfalak, földfalak megfelelő szerkezeti-formai kialakítással önmagukban is jelentős szerepet játszhatnak lakóházaink, épületeink energiatudatos működtetéséhez.

A földfalak (tömésfalak, vályogfalak) minden különösebb technikai megkötöttség illetve eszköz nélkül változatos formában építhetők. Akár olyan alakzatban is, melyet más építőanyagokkal nem lehetne megvalósítani.

A főváros közelében a Duna mellett, erős szélnek kitett környezetben épült tömésfalú nyaralóépületet tulajdonosai hétvégén használják, ősztől tavaszig csak néhány napot töltenek ott. Az épület minden sarokpontjában lekerekített falkialakítást alkalmaztunk. Nem csak a sarkokon, de a nyílászárók káváinak külső oldalán is.

Alaprajz

Perspektívikus nézet

Ezzel több célt is elértünk.

ˇ Egy nagyjából 50 négyzetméteres hasznos alapterületű épület felépítése megfelelően szerkesztett íves sarokképzéssel 5-8 %al kevesebb építőanyagot igényel,

ˇ Az ívesen kialakított falazat felülete a sarkos falak 93-95 %-a ugyanakkora alapterületre számítva. Ez azt jelenti, hogy ennyivel kisebb az a felület, amelyen át a meleg eltávozhat az épületből.

ˇ Régóta ismert tény, hogy a falazatok csatlakozási pontjainál, a negatív és pozitív sarkokon, a káváknál vonalmenti hőhidak alakulnak ki. Az ívelt kialakítással ez megelőzhető: az izotermikus vizsgálatok azt mutatják, hogy az így kialakított csomópontokon a hőáramlás egyenletes.

ˇ Amennyiben külső oldali hőszigetelés elhelyezése szükséges, úgy nincsenek sarkos csatlakozások, a szigetelés folyamatos felületet képez; ami a hőszigetelés hatékonyságát növeli,

ˇ Az íves sarokkialakítás által "áramvonalassá" tesszük az épületet.

Ez utóbbi szempontról egy kissé részletesebben is szólnunk kell, mivel erről ritkán esik szó épületekkel, építményekkel kapcsolatban. A hagyományos módon, éles sarkokkal épített épületet támadó légmozgás, szél az épület körül turbulenciákat alakít ki. E jelenség sok mindentől függ: legfőképpen a helyi szélviszonyoktól, a környező épületektől, az épület formájától, és a szél irányához viszonyított elhelyezkedésétől.

Az épület körüli légmozgások különféle alaprajzok és a szél iránya függvényében (forrás: Gertis-Wolfseher: Bodennahe Aerodynamik 1978)

E körülményeket ritkán tudjuk befolyásolni: a helyi adottságok, szabályozási előírások miatt legtöbbször nem tervezhetünk a szélvédelem szempontjából megfelelő formájú és fekvésű épületet.

Az íves sarkokkal épített épületet a szél megkerüli és a turbulencia töredékére csökken. Nincs visszaforduló légmozgás, a háznak a széltől védett oldalát nem éri káros légnyomás.

Ne feledjük, hogy nem csak kívül, hanem belül is hasznos az ívesen kialakított fal: az egyenletes, törés nélküli belső légmozgás a helyiség légcseréje szempontjából kedvező. A sarkokon belül nem alakul ki szélmentes zug - amiről tudjuk, hogy a penészesedés megjelenésének egyik oka lehet.

Épületen belül keletkező légmozgás zárt illetve ablakkal ellátott helyiségben (szerző rajza dr. Fekete Iván: Épületfizika kézikönyv alapján)

Az íves tömésfal megépítése nem jelentett megvalósíthatatlan feladatot: csak a megfelelő kaloda-formát kell megszerkeszteni, az anyagbedolgozás hasonló az egyenes vonalú tömésfalakéhoz. A kísérletek azt mutatták, hogy az 55 centiméternél vékonyabb fal íves felülete nem elég tartós - de ez nem jelent problémát, hiszen a tömésfalak, rakott falak eleve legalább 55-60 cm-es vastagsággal készülnek. A falazat kívül-belül mészhabarcs vakolatot kapott, a felületét hagyományos meszeléssel láttuk el.


Ha írni akarsz, vagy valami jobban érdekel: